Budapest 2024 – peremfeltételek

A 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére pályázó Budapest/Magyarország projekt-agytrösztje igyekszik gondosan felkészíteni a magyar közvéleményt a pályázati folyamatra. A sokféle – bár az elmúlt hónapokban szinte teljesen elhalkuló – kommunikáció mellett ennek legfontosabb eleme az olimpiai pályázat és rendezés megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetése. A munkát a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére a PricewaterhouseCoopers végezte el (Budapesti Olimpia 2024 Megvalósíthatósági tanulmánya) és az atlatszo.hu tett közzé 2015. augusztus 24-én.

A dolgozat konklúziója, hogy
  1. Az olimpia megvalósítható és hasznos vállalkozás Magyarország számára, Budapest esélyes pályázó
  2. Magyarország képes rá
  3. Gazdaságos lehet a budapesti olimpia, mert igazodik Budapest olimpiától független fejlesztési terveihez és igazodik a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési források felhasználásához.
Feltéve …, ha a gazdasági növekedést tartalmazó gazdasági pálya legalább 3% marad 2024-ig.
Ez a peremfeltétel eddig meglehetősen kevés figyelmet kapott, pedig az egyik legkritikusabb kockázati tényező. Csak példaként hadd idézzem ide a jövő évi Rio de Janero-i nyári olimpia példáját, amiről 2009. októberében,  a 121. ülésszakán Koppenhágában döntött a NOB.
Bár a döntés évében a globális pénzügyi válság hatására éppen -/0 körüli volt Brazília bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2008-hoz képest, de az azt megelőző 5-7 évben remekül teljesített a brazil gazdaság. A döntést követő 2010-es évben pedig 7% fölött volt a mutató értéke. Szép kilátások nyíltak az olimpiarendezés előtt, de hamarosan gyülekeztek a felhők. Bár 2011-ben még 3% volt a GDP növekedése az előző évhez képest, de a következő két évben bőven alatta maradt, hogy tavalyra +/0-ra essen.  Idénre pedig már a GDP csökkenését vetítik előre a szakértők.
A reál (brazil nemzet valuta) 2014-hez képest 70 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, az országban 10 százalékos az infláció. Nem csoda, hogy 30%-kal meg kellett vágni az olimpia rendezés költségvetését, ami egyelőre a kiegészítő szolgáltatásokat érinti inkább, de a BBC szerint több sátor és kevesebb építmény lesz az Olimpia idején, a próbajátékokhoz kevesebb infrastruktúrát biztosítanak majd és az önkéntesek számát is csökkentik.
A magyar adatok is óvatosságra intenek.
2002-2006 között remekül teljesítette a magyar gazdaság a PWC által peremfeltételként meghatározott 3%-os GDP növekedést, de 2007-2013 között már korántsem ment ilyen jól, két évben, 2009 és 2012-ben pedig csökkent a mutató értéke, nem hogy növekedett volna. Az elmúlt 9 évben igazából egyszer, igaz, tavaly sikerült a 3%-os bruttó hazai terméknek meghaladnia a 3%-os növekedést.  2015-re is ezt várja a Magyar Nemzeti Bank – bár más elemzők szerint ennél rosszabbul teljesít a gazdaság –, de 2016-ra már az MNB előrejelzése is 3% alatti magyar GDP növekedésről szól.
Hogy mi lesz 2017–2024 között? Igazából senki se tudja. Sok elemző a menekültválság elhúzódását jósolja, számos szakértő új globális recessziós korszakról beszél. Ha felelősen gondolkodunk az olimpiáról, ezeket a kockázatokat is be kell árazni.
Dénes Ferenc, 2015-11-03